A Sajószentpéter-Nagytemplomi Református Egyházközség Honlapja

Korábbi lelkészeink, prédikátoraink

2019-02-23 /

"...becsüljétek azokat, a kik fáradoznak közöttetek, és elöljáróitok az Úrban, és intenek titeket. És az ő munkájokért viseltessetek irántok megkülönböztetett szeretettel." (Pál apostol I. levele a thessalonikabeliekhez, 5. 12.13.)


A Sajószentpéteri Nagytemplomi református lelkészek nevei a történelem során


E listával Sajószentpéter város hitvalló református lelkészeit szeretnénk felsorolni. A lista alapját Ugrai János: A Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészei. A kezdetektől a Millenniumig. Adatár. (Lektorálta Dienes Dénes, Sárospatak-Tiszaújváros, 2005.) című műve képezi. Felhasználtuk továbbá Szigethy Ferenc, egykori sajószentpéteri lelkipásztor A sajószentpéteri református egyház története című munkáját.


A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy a lista elején szereplő lelkészek minden bizonnyal még nem a mai  templomépületünkben végezték szolgálatukat. Amint ismert, Sajószentpéteren a középkorban két nagy méretű templom állt: egyik a mai is ismert, Kálvin téri Nagytemplom, míg a másik a Kiskassában, vagyis a Kossuth utcán, a mai római katolikus templommal átellenben, az utca túloldalán, ill. jelentős részben a mai út helyén állt, egykori Szent Péter prépostsági templom, mely mára teljesen elpusztult. A reformáció idején, valószínűleg 1550 körül a város teljes lakossága előbb lutheránus, majd később a kálvini irányzatú protestantizmusra tért át, így valószínűleg mindkét templom az újhitűek kezére jutott. A református lelkész - írott forrásaink bizonyítékai szerint - a Kiskassában lakott. Ott működött az iskola is, nyilván azt a templomot használta a város közössége, de legalábbis az lehetett a jelentősebb, tekintélyesebb. A Nagytemplomi Református Gyülekezet Protocolluma szerint „1684dikben a Temetőnél lévő Puszta Templom a Tatároktul megégettetvén itt a városon lévő Puszta Templom megépíttetett és a Paróchia is Kis Kassábul a fent írt és megégetett Templom ide a Városra mind az Oskolával edjütt béhozattatott..." Vagyis a város egységes református gyüleketeze 1684. óta használja bizonyíthatóan a Nagytemplomot, ezóta számítanak lelkészei „nagytemplomiaknak".


A sajószentpéteri reformátusság jogilag 1958-ban kettévált, amikor a nagytemplomi mellett hivatalosan is létrejött testvérgyülekezetünk, a Sajószentpéter-Bányai Református Egyházközség, önálló templommal. Listánkban utóbbiak lelkészei nem szerepelnek.


A lista egyelőre - sajnos, szükségképpen - hiányos. Ennek egyik oka a rendelkezésünkre álló adatok (fennmaradt dokumentumok) hiányos volta. Másik okunk pedig, hogy e honlapot még csak most építgetjük, közel sincs tehát készen. Kérjük és várjuk is tehát minden olyan olvasó jelentkezését, aki e lista (vagy a honlap bármely más részének) teljesebbé tételéhez a rendelkezésére álló ismeretekkel, anyagokkal segíteni tudna.



  • 1561-1563 Thury Farkas Pál

  • 1579-1600 között biztosan lelkész: Tolnai Vince, aki az ekkor formálódó Borsod-Gömör-Kishonti református egyházmegye seniori (=esperesi) tisztségét is viselte 1584-1598. között. (Szigethy szerint 1584-1632. közt szolgált Sajószentpéteren.)

  • 1596-ban Tolnai Vince mellett lelkipásztor még Szentpéteren Lévai György is.

  • 1632-1665. között Szegedy Benedek

  • 1665-1711. közt Szalóczy Mihály , aki 1665-1674. közt egyben a borsodi egyházmegye seniora (=esperese) volt.

  • 1725-1729 körül (1711-től 1778-ig?) a lelkész Szokolyai Hártó István

  • Almási Szabó Pál 1778-1779. Mellette működött káplánok (=beosztott lelkészek) voltak Szalay János, Zilízi Tóth István, Simon János, Csillay János, Nádaskay Dániel, Tóhfalusy Mihály, Batho János, Kérészy Ábrahám, Kajári István, Nyíri Mihály.

  • Őry Fülöp Pál Apja és elődje az őt követő lelkipásztorunknak.

  • (Felső) Őry Filep Gábor 1798-1823. közt szentpéteri lelkész, a tiszamelléki ref. egyházkerület superintendense (mai szóhasználattal: püspöke) volt. Itteni működése alatt káplánjai voltak Szombathy Dániel, G. Csányi József, J. Kovács Ferenc, Fischer vagy Gilányi János, Kádos István.

  • Katona Mihály 1824-1842. közt volt lelkészünk. Káplánjai voltak: Kádos István, Szeremley András, Gondol Károly, Balla Albert, Kenyeres György, Farkas Károly, Boldi János.

  • Somossy Sámuel 1843-1875. között szolgált itt, az egyházmegye esperesi címét is viselte. Káplánjai Synigor József, Rácz András, Juhos Mihály, Bodnár András, Tóth Menyhért, Tóth Miklós, Némedy József, Szakal József, Simon József, Csontó Károly, Vadászy Pál voltak.



Somossy Sámuel lelkész sírja az Ótemetőben. Felirata: "Ahol én leendek, ott lészen az én szolgám is. Ján ev. XII. 26. Itt várja édes Megváltóját Somossy Sámuel érdemült ref. esperes, buzgó lelkipásztor, nyájának hű őre, s áldott lelkű rokon. Szül. 1802. Ápr. 15. m.h. [=meghalt] 1875. Mart.2. Áldás emlékére!"



  • Vadászy Pál esperes 1875-1927. közt, vagyis több, mint fél évszázadig volt református lelkésze Sajószentpéternek. Káplánként Csizmadia Jenő, Bartha Mihály, Bodnár István, Horváth János, Dávid József, Barna Gyula, Tóth Menyhért, Bogdányi József, Simon Gyula, Keresztes Gyula, Kiss Ferenc, Kun József, Nagy Lajos, Fóris János, Sólyom Ferenc, Cseh József, Salamon Gyula, Cseh István, Szabó Lajos és Nagy Sándor szolgáltak mellette.




Vadászy Pál lelkész fényképe
(Sándor József presbiter tulajdona)



Vadászy aláírása egy presbiteri jegyzőkönyvön az 1920-as években



A Vadászy lelkészcsalád teljesen szétdúlt sírkertje az Ótemetőben



  • Szigethy Ferenc 1927-1943 között szolgált itt. (Korábban miskolci segédlelkész, majd balajti lelkipásztor. Utolsó szolgálati helye Abaújbakta volt.)Káplánként Szentpéteren Bencs Lajos működött mellette. Életéről honlapunkon bővebben olvashat ide kattintva.


  • Szigethy Ferenc portréja


     



    Szigethy Ferenc aláírása 1939-ből.




Szigethy Ferenc sírja a miskolci Deszka Temetőben



  • Illyés János lelkipásztor csak rövid ideig, 1943-44-ben szolgált Sajószentpéteren az egyházi főhatóság utasítása nyomán, a gyülekezet tiltakozásával is szembenézve.

  • Perjéssy László 1944-1975. között volt a Sajószentpéteri Református Gyülekezet lelkésze. (Korábban Nemesbikken szolgált.)


A nyugállományba vonult pásztora 1985-ben bekövetkezett haláláról a szentpéteri gyülekezet Presbitériuma az alábbi, jegyzőkönyvben is megörökített nekrológgal emlékezett meg:



Perjéssy László lelkipásztor 1965-ben Sipos Zoltán felvételén


 


"Perjéssy László 1944-ben, vészterhes időkben lett a Sajószentpéteri gyülekezet lelkipásztora és 31 esztendőn keresztül szolgált hűséggel a gyülekezetben. A nagymúltú egyházközség a feudális kor súlyos örökségével küzdve került a forradalmi változások korába. A földtulajdon megszűnése után az egykor jómódú egyház szegénnyé lett, de ennél is súlyosabb gondot jelentett az, hogy az egyházi közteherviselés nehezen alakult ki és szinte csak a létminimumra korlátozódik. Ráadásul 1958-ban a bányai egyházközség megszervezésével levált a gyülekezet dinamikusabban fejlődő szárnya és önállósult. Az elöregedő gazda-réteg múltbéli egyházfogalmával egyre kevésbé tudott helytállni az uj idők követelménye szerint, az értelmiség eltávolodott, vagy csak óvatos követési távolságban maradt az egyházzal. Az ifjúság távoltartása következtében is egyre inkább idős nyugdíjasok egyházává zsugorodott a gyülekezet. Perjéssy László ebben a próbáratevő időszakban mindvégig tusakodó felelősségtudattal, önképző igyekezettel, az átlagosnál nagyobb szellemi szinten, anyagi vonatkozásban önzetlenül, sőt, igénytelenül állt helyt 3 évtizeden keresztül, mint köztiszteletben álló lelkipásztor. Családi élete példás volt abban is, hogy leánya teológiai képzésének ösztönzésével lelkészutánpótlásről is gondoskodott. Az Ő személyes hatásának tulajdonítható az isteni kegyelem feltétele alatt az, hogy ma leánya és veje látja el mindkét sajószentpéteri gyülekezet lelkipásztori szolgálatát. Perjéssy László lelkipásztori helytállását az Egyházmegye és az Egyházkerület is megbecsülte amikor tanácsbíróvá választották. Többre hivatottsága ebben a viszonylatban is nyilvánvaló volt. Gyülekezetünk 1985. március 12-én, Miskolcon kísérte utolsó útjára hosszas szenvedésben megfáradt, volt lelkipásztorát. Adjon az Úr csendes nyugodalmat neki a boldog feltámadás reményében."


 



 



Perjéssy László családi sírboltja a miskolci Deszka Temetőben.
Ifj. Horváth Barnabás felvételei


Életének további, érdekes dokumentumai olvashatóak honlapunkon ide illetve ide kattintva.


 



  • Dr. Horváth Barnabás (1936-2009) borsod-gömöri esperes (1988-tól 2003-as nyugdíjba vonulásáig), a Tiszáninneni Egyházkerület püspökhelyettese, zsinati bizottsági tag. Sajószentpéter-Nagytemplomban lelkész 1975-2003. között volt. Korábban Szerencsen ill. Igriciben volt lelkipásztor. Sajószentpéter Város Díszpolgára 2003. óta. (Dr. Horváth Barnabás rövid életrajzát e menü alján, letölthető fájlban találja az érdeklődő! 2009. szeptember 15-én bekövetkezett haláláról honlapunk is közölt hírt.) Életrajzáról, hagytékáról ide kattintva talál bővebb adatokat, fényképeket, hangfelvételeket. Horváth Barna nyomtatásban megjelent művei közül honlapunk Könyvajánló menüpontjában lelhet válogatást az olvasó.




Dr. Horváth Barnabás arcképe



Ugyanebben az időszakban, 1975. és 2003. között lelkészünk felesége, a szintén lelkipásztor Horváth Barnáné Perjéssy Márta nagytiszteletű asszony is számtalanszor szolgált gyülekezetünkben. Már 1959-ben, teológiai tanulmányainak befejeztével, édesapja oldalán segédlelkészkedett a Nagytemplomban. 1975., férje nagytemplomi lelkészi kinevezése után, parókiánk lakosaként gyakran teljesített szolgálatot szószékünkön. Horváth Barna hosszabb - amerikai ill. svájci - külföldi tanulmányútjai idején pedig a gyülekezet vezetése teljes egészében reá maradt. Így - függetlenül attól, hogy "hivatalosan" épp az alacskai vagy a bányai gyülekezetben volt kinevezve vagy megválasztva - mi lélekben mindenképp "saját" lelkipásztorunknak éreztük, érezzük. Közösségünkért végzett, áldozatos munkáját Sajószentpéter városa 2003-ban "Pro Urbe" Díjjal ismerte el. A református nőszövetségek újjászületésében végzett fáradhatatlan munkálkodásáért 2010-ben a Zsindelyné Tüdős Kláráról elnevezett Díjat vehette át.


 



Perjéssy Márta negyedéves teológaként, 1958-ban. (A képet Perjéssy-Horváth Barnabás szíves segítségének köszönhetően használhatjuk fel.)


 


Lelkész házaspárunk életútjáról az Európa Rádió hosszú interjút készített, amelyet innen tölthetünk le. (A velük készült interjú a felsorolásban alulról a hatodik.)



A Horváth - Perjéssy lelkész házaspár az ökumenikus imahéten, 1997-ben. (A kép forrása:  Várady Zsolt honlapja.)


Dr. Horváth Barna Borsod-gömöri esperessége idején hosszabb ideig segédlelkészek is szolgáltak a Nagytemplomban.



  • Segédlelkész volt 1994-ig Kurilla Attila (Későbbi sajóecsegi lelkész.)

  • 1994-1998. között esperesi segédlelkész: Várady Zsolt, mostani radostyáni lelkipásztor

  • 1998. október - 2001. között segédlelkész volt Kozma István (Jelenleg Diósgyőr-vasgyári lelkipásztor)

  • 2001 - 2004. márciusa között segédlelkészünk volt Gál Szilárd



  • 2004-2005. közötti időszakban, amíg a gyülekezetnek megválasztott lelkipásztora nem volt, helyettesként nagytiszteletű Bihari Richárd alacskai (ma rimajánosi) lelkész szolgált közöttünk.

  • Borbély János 2005-től megválasztott lelkészként szolgál a Nagytemplomban. (Korábban Zubogyon ill. Felsőkelecsényben volt lelkipásztor.)



Borbély János az Úrasztala előtt a Nagytemplomban


 



  • Dudás Ferenc lelkipásztorunk 2008. ősze és 2011. júniusa között beosztott lelkészként teljesített szolgálatot gyülekezetünkben. (2011. júliusától a sajóecsegi gyülekezet lelkipásztora.)


 



 



 


 


A Szerk.