A Sajószentpéter-Nagytemplomi Református Egyházközség Honlapja

Sajószentpéter szülötte Pécsi Sándor (1922-1971) színész

2017-08-24 /

 



 


Sokan tudják, hogy 1922-ben városunkban látta meg a napvilágot a 20. század egyik kiemelkedő színész egyénisége, Pécsi Sándor. A klasszikus színházi darabokban és vidám filmszerepekben egyaránt otthonosan mozgó Pécsi - bár utca és általános iskola őrzi nevét, sőt, emlékszobája is van nálunk, Sajószentpéteren - a sokszor ismételt életrajzi adatán kívül tulajdonképp vajmi kevéssé kötődött szülővárosához. Egészen kisgyermek korában vándoroltak el szülei, később több kisebb-nagyobb borsodi faluban is megfordulva. Élete során nemigen emlegette sehol hangsúlyosan szülőhelyét. (Így tán még jelképesnek is mondhatjuk, hogy régiónk egyetlen „guruló színházi társulata" épp a színészóriás Pécsi nevét viseli...) Ezek után is fontos hát nekünk, mai sajószentpéterieknek, Pécsi Sándor? Tartsuk számon őt? Legyünk rá büszkék? Szerintünk határozottan IGEN! Akárhogyis, de személye a szentpéteri „városi legendák" egyike. Alighanem már kevesen lehetnek köztünk, akik személyesen, színházban láthatták az 1972-ben elhunyt Pécsi játékát. Szerencsére azonban szép számmal megőrizték Pécsi alakításait az 1950-60-as évek filmszalagjai. Aki akár csak egyszer is látta a kopaszodó fejű, mindig mosolygós alakját, biztosan örökre szívébe zárta, zárja. Ehhez képest a színész lexikonok, internetes életrajzok vajmi keveset adhatnak vissza Pécsi érzékeny jellemábrázolásaiból, a tréfára mindig hajlandó színész kollégából... Komoly, részletes mű máig nem készült róla. Mindössze egy tenyérnyi kis füzet jelent meg Cserje Zsuzsa tollából 1994-ben, melyben a művész értékes önvallomásain túl a pályatársak bensőséges visszaemlékezései olvashatóak.


 



 


Honlapunkon való bemutatásának további oka, hogy Pécsit - ezt kevesen tudják róla - 1922-ben a Sajószentpéteri Református Nagytemplomban keresztelték, szülei után reformátusnak. Később nyolc évig a pataki református kollégium diákja volt, kevés híján református lelkész lett belőle... Miután a színészet mellett döntött, dolgozott a Miskolci Nemzeti Színházban, míg végül művészi karrierje Budapesten teljesedett ki. Az alábbiakban Cserje Zsuzsa művéből idézzük Pécsi visszaemlékezését, majd a szerző sorait a kis Sándor gyermekkoráról.


 



 


„A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire - közismert álszerénységem okából... Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik... A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett. A körözvényben ugyanis megtiltotta Eperjes férfilakosságának, hogy Kossuth-szakállt, pakompartot s egyéb hazafias szőrzetet viseljen. Legyen békétlen haló porában"


 



Péchy Sándor József születési és keresztelési dátuma 1922-ből


 


A sajószentpéteri református templom irathalmazai között az anyakönyvi bejegyzéseknél az utolsó előtti rubrika egy születési dátum: 1922. március 18. Péchy Sándor, apja neve Péchy Sándor, üveggyári vas- és fémesztergályos, anyja Szalay Margit üveggyári munkás.


 


[Itt kell megjegyeznünk, hogy a nagytemplomi parókián a 18. század óta folyamatosan vezetett születési-, esketési- és halálozási anyakönyvek állnak rendelkezésünkre - szép rendben, és nem „irathalmazban".... A fenti, 1922-es év is játszva megkereshető, amint azt az itt látható fényképek is bizonyítják. Nem kell tehát a szerző, Cserje Zsuzsa valamennyi kifejezését, szövegfordulatát azonnal készpénznek venni... :-) Az anyakönyvekben lévő információkat viszont igen! Így felhívnánk a figyelmet, hogy amint az az ide csatolt fényképen is látszik, Cserje tévesen olvasta az anyakönyvben Pécsi születési dátumát. Az helyesen március 28 és nem 18., ahogy könyvében írta!!! Világos ez abból is, hogy ugyanitt olvasható keresztelésének napja is: április 1. A 20. század elején - a katasztrófahelyzetek kivételével - még elképzelhetetlen volt, hogy egy olyan városban, ahol van templom és lelkész, egy újszülöttet csak 2 héttel később kereszteljenek meg... Reálisabb a 4 nap. És végül. Ha már idézünk az anyakönyvből, illő kiírni mindent. Legalább az újszülött teljes nevét, eredeti írásmód szerint: Péchy Sándor József. A Szerk.]


 


A gyermek Pécsi a szülők hányatott élete miatt nem egyetlen faluban töltötte gyermekéveit, hanem hol itt, hol ott. Mint később vallotta, szülőfalujának tartotta egész Borsod megyét, helyesebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahogy most hívják, hiszen ott tanult járni, beszélni: Sajószentpéteren, Ormospusztán (most Ormosbánya), Kiskinizsen és Sárospatakon, ahol a gimnáziumot végezte.


 


 




Ormospuszta látképe a "bányászgyarmattal" (munkáslakóteleppel) 1925-ben


 


A kisgyermek Pécsi Kiskinizs sáros utcáján, a hajdani Urak utcáján nőtt fel (most Petőfi Sándor utca), a ház, amelyben lakott, a Hernád folyó felé a legszélső. Kiskinizsnek ma már járdája van, de most is csak a gyalogosoknak szolgál, a kocsik nemigen tudnak behajtani rajta a nagy sárban. Jó levegőjű falu ez, ahol bőségesen táplálkoznak az emberek, egészséges életet élnek és a betegségek elkerülik őket.


 


Ormosbányán, a volt Ormospusztán járta a négy elemit, bányászgyerekekkel. Később, már gimnazista korában nyaranként, ha vakációra hazautazott, bányafát rakodott, hogy némi pénzt keressen. [...]


 


Amikor a Film Színház Muzsikában egy újságíró a pályakezdéséről kérdezte, elmesélte gyerekkora meghatározó élményét: „Különb akartam lenni, mint mások. Tisztán emlékszem, hogy kilenc éves koromban drága jó nagyanyám egyszer igazságtalanul megpofozott. Sértettségemben két lehetőség állt előttem. Vagy öngyilkos leszek, vagy megmutatom. Megmutatom, hogy nagy ember leszek és akkor majd szégyellni fogják ezt a pofont. Nem az öngyilkosságot választottam, a másik út praktikusabbnak tűnt. Esztendőkön keresztül papnak készültem. Tizennégy éves voltam, határoztam: nem az egyház, hanem Thália papja leszek. Családom hallani sem akart erről. Mi igazi kispolgárok voltunk...


 


... így kerültem a sárospataki kollégiumba. Legátus koromban, mint végzős diák, karácsony és húsvét táján még prédikáltam is a templomban. Nagyon szép bibliamagyarázatokat tartottam, azt hiszem. Hiszen a szószék volt az első színpadom... ott éltem ki először színészi becsvágyaimat."


 


 


Pécsi Sándor emlékét legaktívabban egy általános iskola őrzi Sajószentpéteren. Az 1959-ben a BÉV telepen megnyílt "3. számú Általános Iskola" 1994-ben vette fel a kiemelkedő színész nevét. Így aki ma Sajószentpéteren személyes benyomásokat akar szerezni a színészről, legjobb, ha ellátogat a Központi Általános Iskola róla nevét kapó Pécsi Sándor Tagiskolájába, akol kis emlékszobát rendeztek be, tisztelegve emlékének. A felejthetetlen komédiás életét, művészetét jó kis fotósorozat illusztrálja az iskola honlapján, melyből mi is átvettünk jónéhányat.


 


A Szerk.

Galéria


Pécsi Sándorral kapcsolatos képek

Az alábbi fotóalbumban Pécsi Sándor sajószentpéteri születésű, Kossuth-díjas színésszel kapcsolatos képek találhatóak. Ezek egy része a Pécsi Sándor Iskola honlapjáról, míg mások az internetről származnak, illetve saját felvételeink.

17 kép

Pécsi Sándor keresztelésének anyakönyvi bejegyzése a Nagytemplomban

Kevesen tudják, hogy Pécsi Sándort 1922-ben Sajószentpéteren, a Nagytemplomban keresztelték meg. Anyakönyvi bejegyzésének képei láthatóak itt.

5 kép