A Sajószentpéter-Nagytemplomi Református Egyházközség Honlapja

Presbitériumunk

2020-09-28 /

"Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázóvá tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett" (Apostolok cselekedetei 20. 28.)



Korábbi és mai presbiterek és gyülekezeti tagok egy csoportja néhai †Dr. Csiha Kálmán püspökkel
(Balról jobbra: Puskásné Szőke Éva, Fazekas Barnabás, Dr. Kababik Erika, Kiss Lajosné, Bajáki Józsefné, Paszternák István, †Dr. Csiha Kálmán, Kiss Lajos,  Tuzson Irén, †Orbán Lajosné, Lakatos László, Dr. Kelemen István, †Orbán Lajos, Bak Ernő)


Tartalom:


I. A jelenlegi Presbitérium
II. A Sajószentpéteri Református Gyülekezet korábbi presbitériumai
III. Egyházi Alkotmányunk presbiterekről szóló cikkelyei


 


I. A jelenlegi Presbitérium


Gyülekezetünket évek óta egy tizennyolc tagú Presbitérium irányította. Tekintettel a gyülekezet létszámának csökkenésére, jónak láttuk a Presbitérium létszámát is arányosan csökkenteni. 2011. őszi, az egyházmegyei közgyűlés által is jóváhagyott döntése alapján a nagytemplomi presbiterek számát lecsökkentettük. 12 "rendes" + 3 pótpresbiter létszámra. 2018-tól 9 +2 főre csökkent a testületet, élén a lelkipásztorral és a főgondnokkal, mint elnökséggel.


A jelenlegi összetételű Presbitérium 2018. január 1. óta végzi szolgálatát. Tagjai:


Lelkipásztor: Jelenleg üresedésben. Helyettes lelkészünk nt. Harkai Erzsébet


Főgondnok: Dr. Kelemen István


Gondnok: Paszternák István


Presbiterek:


Fazekas Barnabás, id. Fóris István, Gergely Istvánné, Dr. Kelemen István, Lakatos László, Mézesné Balogh Veronika, Paszternák István, Puskásné Szőke Éva, Tuzson Irén.


Pótpresbiterek:


Kónya Erzsébet, Nagy Zoltán





Presbiteri gyűlés az Imateremben, 2009. októbere


 


 


II. A Sajószentpéteri Református Gyülekezet korábbi presbitériumai


A lelkész-presbiteri rendszer, vagyis az gyülekezet irányításában a lelkész mellett, vele azonos súllyal szereplő, világi részvétel, református Anyaszentegyházunk egyik alapja.


Sajószentpéter református gyülekezetének első ismert presbiteri névsorát az eklézsia Matriculája őrizte meg, még a 18. század végéről, 1778-ból. (Természetesen korában is működtek presbiterek a gyülekezetben, csak nem maradt feljegyzés ezen elődeink neveiről...)


A Gyülekezetünk irattárában fennmaradt, több száz évre visszamenő iratokból sokminden kiderül hitvalló elődeinkről, a korábbi évszázadok során presbiterséget viselő személyekről is. Legelőször a testület neve érdekes. Első iratainkban "Consistoriumként" szerepel, de már a 19. században a gyakori "Presbyterium" névalak mellett, azzal egyenértékű szóként szerepel a magyar "Egyháztanács" szó is. Érdekes, hogy már az 1778-as Consistorium soraiban feltűnnek azok a szentpéteri református családnevek - Egri, Pogány, Lévay, Soós, Puskás, stb. - akiknek kései leszármazottjai a mai napig részt vesznek gyülekezetünk vezetésében! Ugyancsak az 1778-as Matricula-bejegyzés tartalmazza a szentpéteri "Curator" (mai nevén: főgondnok) illetve a "consistoriális személyek" (=presbiterek) megválasztása utáni esküszövegét is. Az egyház vezető testületébe való bejutás nagy megtiszteltetésnek számított. Önmagában is bizonyította a presbiteri címet viselő személy tisztességes, erkölcsös életét, minden tekintetben való megbízhatóságát, buzgalmát, a református egyház iránti elkötelezettségét, mely alapján a gyülekezet a maga soraiból megválasztja a köz dolgainak intézésére.


A reformációt követően, amikor Sajószentpéteren gyakorlatilag mindenki református hiten volt, az egyházi és városi vezetőség gyakorlatilag össze is mosódott. Ugyanakkor az egyház vezető testületébe "egyszerű" (értsd: nem nemes) emberek, gazdák, polgárok is bejuthattak. Igaz viszont, hogy rend szerint a város tehetősebb, így nagyobb köztiszteletnek örvendő tagjai, birtokos gazdái vitték a prímet. E korszak szokásaiból következett, hogy bármilyen tisztségre kizárólag csak férfiakat választhattak meg...


A presbiterségért, természetesen fizetség nem járt (ez ma is így van). Rend szerint inkább még plusz kiadást jelentett ezen egyházi testületi tagság, hiszen a presbiterek mind a munka, mind pedig az adakozás, a gyülekezet ügyeinek anyagi támogatása terén is élen jártak, példát mutattak. Számos más személy mellett jó példa erre Kasza Ferenc, aki szentpéteri földműves gazdaként a 19. század végén hosszú évekig vett részt a gyülekezet vezetőségében. Kasza Ferenc és felesége, Egry Julianna nevéhez fűződik templomunk orgonájának adományozása. De végrendeletében Kasza Ferenc egy nagy összegű adományt is tett a gyülekezet iskolája javára. Ez volt az ún. "Kasza Alap", amely a századfordulón évtizedekig támogatta városunkban az oktatást, a rászoruló gyermekeket és tanerőket. (Kaszáék nagylelkű orgona-adományozásáról bővebben olvashat honlapunkon ezen a címen.


Az elmúlt évszázadokban - egészen a legújabb időkig - a presbitereket élethossziglan, nem pedig határozott időre, pl. valahány évre választották meg. Aki egyszer presbiter lett, az ameddig életkora vagy egészsége engedte, viselte ezt a címet - ha csak időközben el nem költözött Szentpéterről, vagy más miatt nem lett méltatlan a megbízatásra. Ha valamely tag, pl. elhalálozás miatt - kikerült a testületből, ahelyett rövid időn belül a gyülekezet szavazata alapján új presbitert választottak meg. A lelkészeink tehát folyton javítgatták a feljegyzésekben szereplő névsorokat: kihúzták a valamiért a testületből kikerülőket és betoldották az új neveket. Így gyakran olyan kusza lista maradt ránk, amelyből szinte lehetetlen kibogozni az egyszerre, egy időben szolgáló presbitériumot. A presbitérium létszáma is változott az eltelt hosszú-hosszú idő alatt. A "népegyház" időszakában, vagyis amikor gyakorlatilag a város lakosságának minden tagja valamely egyházhoz tartozott, hitét pedig rendszeresen gyakorolta is, gyülekezetünk létszáma több ezerre rúgott. Egy ekkora lélekszámú közösség összefogását, irányítását nyilvánvalóan egy nagyobb vezetőség tudja csak ellátni. Úgy tűnik, Sajószentpéteren hosszabb ideig 36 fős consistorium-egyháztanács működött. Az 1970-es évek második felére a gyülekezet oly mértékben összezsugorodott, hogy már nemhogy a 36  presbiternek alkalmas személy kiválasztása okozott nehézséget, hanem egyáltalán nem is járt templomba ennyi férfi gyülekezeti tag. Így ekkor - egyházi főhatósági jóváhagyással - a presbitérium létszámát (a pótpresbiterekkel együtt) 24-re, végül fokozatosan 18-ra csökkentettük. A "káderhiányon" jelentősen enyhített az a református berkekben áttörésnek számító reform, amely lehetővé tette női presbiterek (és teljes jogú lelkészek!) megválasztását az 1980-as években.


Néhány presbiterlista az elmúlt időkből:


 


1975:


Ambrus Lajos
Andó Lajos
Árva István
Balogh Lajos
id. Barczi János
ifj. Barczi János
Bódi Mihály
Bucsi Ferenc
Czövek Ferenc
Csitkó József
Csitkó Pál
Dalmi Jenő
Diós István
Drahos Adorján
Egri Sámuel - gondnok
Egri Sámuel
Fóris Sándor
Fövenyessy Lajos
Gardi István
Jánosdeák Mátyás
Kasza József
Lakatos Ferenc
Lakatos József
Magyar István
Nagy Géza
Pogány Károly
Pogány Sándor
Szőke Gusztáv
Szurdoki Elek
Üsztök Pál
Kisgergely József
Paszternák István
Vadászi János
Cseh István
Sándor Miklós


1990:


Árva Ferenc
Bajáki Józsefné
Barczi János
Czár Emilné
Császár József
Egri Sándor
Ésik Imre
Fóris Sándor
Gazsó János
Ifj. Gazsó János
Herczegh Lajos
Juhász János
Juhász Pál
Markó Lászlóné - presbiteri jegyző
Nagy Géza
Orbán Lajosné
Pogány Károly
Pogány Sándor
Szőke Gusztáv - gondnok
Szabó Lajosné
Varga András
Vincze István


1999:


Presbiterek:


Bajákiné Szabó Piroska
Bulla Tamás
Czár Emilné
Egri Sándor
Fazekas Barnabás - gondnok
Irmes Zoltán
Dr. Kelemen István - főgondnok
Kiss Lajos
Lakatos László
Markó Lászlóné
Orbán Lajosné
Pogány Sándor
Puskásné Szőke Éva
Vincze István


Pótpresbiterek:


Gyalai Imréné
Markó László
Sándor József
Tóth Albert


2006:


Dr. Kelemen István, Főgondnok. (a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye világi tanácsosa, Sajószentpéter Város "Pro Urbe-Díjjal" kitüntetett polgára 2005. óta.); Fazekas Barnabás, Gondnok (Gondnoki szolgálatáról lemondott 2009. októberben.); † Orbán Lajosné, Pénztáros (Elhunyt 2008-ban.); Bajáki Józsefné; Egri István; Egri Sándor; Gergely Istvánné; †Irmes Zoltán; Dr. Kababik Erika; Kádas János; Kiss Lajos; Lakatos László; Ifj. Markó László (A presbiterségről lemondott 2009-ben.); Markó Lászlóné; Mézesné Balogh Veronika; Paszternák István (Megbízott gondnok 2009. novembertől.); Puskásné Szőke Éva; Sándor József; Tóth Albert


2012:


Bajáki Józsefné, Dudráné dr Czók Timea, Fazekas Barnabás, Gergely Istvánné, Kádas János, Dr. Kelemen István, Lakatos László, Markó Lászlóné, Mézesné B. Veronika, †Molnár Zoltánné, Paszternák István, Puskásné Szőke Éva.


Pótpresbiterek voltak: †Csáki Károly, Kiss Lajos, Nagy Zoltán.


 


 


 


III. Egyházi Alkotmányunk presbiterekről szóló cikkelyei


Emlékeztetőül közöljük egyházi törvényünk (1994. évi - többször módosított - törvény a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról) presbiterekre és presbitériumra vonatkozó részeit. (A teljes joganyagot a központi református honlapon itt találhatjuk meg.)


"A presbiterek


46. § (1) A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani a törvény előírásai szerint.


(2) Presbiterré az választható, aki legalább 3 éve teljes jogú egyháztag és a választó gyülekezetnek legalább 1 éve tagja.


47. § A presbitérium választott tagjainak létszámát minden egyházközségre nézve a presbitérium határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. A presbiterek száma a lelkészeket és a (fő)gondnokot nem számítva négynél kevesebb nem lehet. A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség megválasztott lelkészei.


48. § A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma a választott presbiterek számának legalább negyed része. Ha a presbiteri tisztség a választási cikluson belül megüresedik, a presbitérium által behívott a választás sorrendjében következő pótpresbiter foglalja el a megüresedett helyet.


49. § (1) A presbiter tisztsége megszűnik a választási ciklus lejártával, a választók névjegyzékéből való törléssel, továbbá elhalálozás, lemondás vagy jogerős határozattal történt elmozdítás folytán.


(2) Ha a presbiter a presbitérium három egymást követő gyűlésén nem jelenik meg, és elmaradását nem igazolja, presbiteri tisztségéről lemondottnak kell tekinteni. A presbitert lemondottnak nyilvánító presbitériumi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül az egyházközség elnökségéhez benyújtott, de az egyházmegyei bírósághoz intézett panasznak van helye.


A presbitérium


50. § A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai:


a. az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel,


b. a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi,


c. az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést,


d. új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz,


e. az egyházközség ingó és ingatlan javait kezeli, vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz,


f. az egyházközség költségvetését és zárószámadását évenként elfogadja, és jóváhagyásra felterjeszti,


g. egyházközségi szabályrendeletet alkot,


h. az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról,


i. a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének,


j. általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben.


51. § (1) A presbiteri gyűlés elnöke a lelkipásztor, társelnöke a főgondnok vagy gondnok. A gyűléseket a presbitérium elnöksége hívja össze és vezeti. Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek.


(2) Az egyházközség elnökségének akadályoztatása esetén a presbitérium összehívásáról az egyházmegyei elnökség gondoskodik.


(3) Ha az egyházközségnek több lelkipásztora van, a presbitérium három naptári évre választja közülük a presbitérium lelkészi elnökét.


52. § (1) A presbiteri gyűlést szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani.


(2) A presbiteri gyűlést össze kell hívni akkor is, ha a presbitérium tagjainak negyed része a tárgyalandó ügyek megjelölésével írásban kéri, vagy ha a felsőbb egyházi hatóság elrendeli.


(3) A presbiteri gyűlés az egyháztagok számára nyilvános, de az elnök vagy a jelenlevő presbiterek negyedrészének kívánságára zárt ülést kell tartani.


(4) A presbiteri gyűlésen a pótpresbiterek és az egyházközség alkalmazottai tanácskozási joggal vehetnek részt.


(5) Az egyházközség intézményeinek vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni.


53. § (1) A presbitérium gyűlésére a presbitérium valamennyi tagját a gyűlés helyének, idejének és a tárgyalandó ügyek megnevezésével legalább 48 órával előbb meg kell hívni rövid úton vagy levél útján.


(2) A meghívón nem közölt ügyekben döntés nem hozható. A gyűlés előtt legalább 24 órával beadott minden önálló indítványt a napirendre fel kell venni.


54. § (1) Érvényes határozathozatalhoz a presbitérium tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Ha a presbiteri gyűlés első ízben határozatképtelenség miatt nem volt megtartható, másodszori meghívásra a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.


(2) A presbitérium a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével (50% + 1) hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdés esetén titkos szavazással kell dönteni.


55. § A presbiteri gyűlést a lelkész imádkozással és bibliaolvasással nyitja meg és imádkozással zárja be.


56. § A presbiteri gyűlésről a jelenlevők nevének felsorolásával, valamint az ügyek tárgyalását részletesen feltüntető jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökség, a jegyző és a két felkért tag aláírása hitelesít. A jegyzőkönyvet a következő presbiteri gyűlésen ismertetni kell, a határozatokat fel kell olvasni, és ezután kerül sor a hitelesítésére.


57. § (1) A presbitérium határozata ellen közlését követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye.


(2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet az, akit a határozat érint, illetve az egyházközség választóinak 1/10 része.


(3) Ha a presbitérium megállapítja, hogy határozata jogszabályt sért, azt saját hatáskörében visszavonhatja vagy módosíthatja. Ellenkező esetben a fellebbezést a presbitérium elnöke a presbitérium észrevételével együtt 8 napon belül köteles az egyházmegyei közgyűléshez felterjeszteni.


58. § (1) A presbitérium határozata csak az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása után válik érvényessé, ha:


a)az egyházközségek addigi beosztásának és egymáshoz való viszonyának a változtatására, új egyházközség szervezésére, vagy az egyházközségeknek több önálló egyházközségekre való megosztására,


b) új lelkészi állás szervezésére, illetve létező megszüntetésére vonatkozik.


(2) A presbitérium határozata fokozatos egyházi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha a döntés:


a. ingatlan vagyon szerzésére, megterhelésére vagy elidegenítésére, kölcsön felvételére,


b. ajándék, örökség elfogadására vagy visszautasítására ,


c) műemlék vagy műemlék jellegű ingatlanra, műkincs vagyonra, egyházi tulajdon átalakítására vagy építkezésre vonatkozik.


(3) A jóváhagyási rendet a gazdálkodásra vonatkozó egyházi jogszabályok állapítják meg.


59. § (1) Ha felsőbb egyházi hatóság azt észleli, hogy az egyházközség jogszabálysértő határozatot hozott, a határozat végrehajtásának felfüggesztését rendelheti el, és határidő kitűzésével a határozat felülvizsgálatára vagy megváltoztatására hívhatja fel a presbitériumot. Ha a presbitérium ennek nem tesz eleget, az ügyet az egyházmegyei elnökség döntés végett az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.


(2) Amennyiben az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium határozatát hatályon kívül helyezi, a presbitérium 15 napon belül megfelelő új határozatot köteles hozni.


(3) Ha a presbitérium sorozatosan törvényellenes határozatokat hoz vagy a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek végrehajtását megtagadja, az egyházmegyei közgyűlés kimondhatja a presbitérium feloszlatását és új presbitérium megválasztását. A választás megtörténtéig az egyházközség ügyeinek vitelére az egyházmegye másik egyházközségnek presbitériumát jelölheti ki."


A Szerk.