Gondolj Jézusra!
Mikor üresnek érzed magad, s beteljesítő életre vágysz:
-Gondolj arra, hogy Jézus az élet kenyere!
Mikor úgy érzed, hogy a sötétség körülvesz téged:
-Gondolj arra, hogy Jézus a világ világossága!
Mikor további útadat nem ismered:
-Gondolj arra, hogy Jézus az út!
Mikor előtted minden ajtó zártnak látszik:
-Gondolj arra, hogy Jézus az ajtó!
Mikor az ördög el akar nyelni, mint ordító oroszlán:
-Gondolj arra, hogy Jézus a jó pásztor!
Mikor öregedve halállal és elmúlással szembesülsz:
-Gondolj arra, hogy Jézus a feltámadás és az élet!
Mikor minden fáradtságod ellenére a munkádnak nincs gyümölcse:
-Gondolj arra, hogy Jézus a szőlőtő!
Minden körülmény között, amikor magadat szeretnéd megtalálni:
-Gondolj arra, hogy Jézus minden amire szükséged van!
Gondolj Jézusra!
/Melanie Keppler/
Gondolatok az örömről és a mosolyról
AZ ATEISTA
így szólt egy paphoz: "Ha azt látom, hogy szomorúak vagytok, megnyugszom. Ekkor győződök meg róla, hogy az Isten nem létezik. Amikor azonan látom az elégedett és vidám arcokat, akkor kételkedni és gyanakodva kezdek, hogy mégis létezik."
MIÉRT VAN KEVÉS KACAGÁS?
Az egyházban akkor kevés a kacagás, amikor a remény a hívők szívében kialudt; több a félelem, mint a jókedv, több az aggodalom, mint az öröm, több a könny, mint a mosoly, több az erkölcs, mint a szeretet, több az áhítat, mint a hit.
AZ EMBER RENDELTETÉSE
Az ember az örömre van ítélve. Öröksége nem a pokol vagy az állatokhoz hasonló megszűnés. Egy ló nem tud nevetni, csak nyeríteni.
A nevetés és a mosoly az ember felsőbbrendűségéről tesz tanúságot. A keresztény vértanú mosolyogva fogadta a halált. Ki van zárva, hogy mosolya a pokolba vigyen.
MILYEN JÓ
különösen napjainkban olyan emberekkel találkozni, akikről az a véleményünk, hogy csak ránk mosolyognak és ránk várnak. H a mindezt már reggel érezzük, és mással is éreztetjük, annál jobb!
AZ ÖRÖM FIAINAK NEVEZIK
Egy nagyon régi katekizmus könyvben, amelyet Kis-Ázsiában írtak Krisztus után az első évszázad végén és a Barnabáshoz írt levelek címet viseli, a keresztényeket az öröm fiainak nevezik (7,1)
Már Jézus korában is közfelfogás volt, hogy az Úr Lelke nincsen jelen azokban, akik szomorú, lógó orrú és magukba roskadt egyének, és "csak azokban lakozik, akik vidám személyek."
Tudvalévő, hogy a héber nyelv szegény az igetövekben és hasonértelmű szavakban. Az öröm kifejezésére mégis 13 igéjük és 27 szavuk van.
(idézetek innen: P. Szőke János -szerk.-: Hittant - de hogyan? Don Bosco Kiadó, Budapest 2004.)